Sajnos néha elő-elő bukkan elménkben a megcsalástól való frász gondolata,amely állandóan csak azt súgja fülünkbe,hogy mi van ,ha párunk már megcsalt,vagy most is van szeretője,esetleg mi van akkor ha a jövőben megcsal ? Ugye milyen rémisztő gondolatok ezek ? Sajnos a MEDIAN közvéleménykutató-intézet legfrissebb,2008-as felmérése eléggé borúlátó –e tekintetben,ugyanis a felmérés szerint Magyarországon a megcsalási-ráta már közel 20%. Míg 1996-ban ez a szám mindössze 7%-volt ,ez idáig úgy tűnik ez a szám majdnem a triplájára emelkedett. Ez egy jól látható drasztikus növekvő tendencia,ami kissé elszomorító. Ugyanakkor szintén döbbenetes és meglepő hír,hogy egyre csak emelkedik azon nők száma,akik megcsalják férjüket,aktuális partnerüket. A 90-es évek elején végzett mérések és adatok azt támasztották alá,hogy a férfiak háromszor akkora gyakorisággal csalták meg aktuális partnerüket,mint a nők. Ez a statisztikai adat napjainkra eléggé elkopott ,ugyanis egyre inkább lépnek félre a szebbik nem képviselői is. Bár még a férfiak így is jelentősen megelőzik a nőket,az a bizonyos olló már közel sem olyan tág mint azt gondolnánk. Fontos tudni azt is,hogy a félrelépések száma különösen kimagasló a 15-29 éves korosztályban,onnantól kezdve pedig egyre csökken a megcsalás kialakulásának kockázata. És,hogy mi ennek az oka ? Természetesen elsősorban a párválasztás összefügg egy bizonyos személyiségtípussal,ez a jellem azonban nem mindig tart túlságosan sokáig. A nemi ösztönöknek és az állandó személyiségváltozásnak köszönhetően nem ritka tehát,hogy a fiatal srácok mind gyakrabban váltogatják párukat. Majdnem ez a folyamat érvényesül a nők esetében is,akik életük egy bizonyos szakaszáig (általában 23-24 éves korig) több férfit is kipróbálnak. Ez a bizonyos „próba” nők esetében nem feltétlenül jelent szexuális tartalmú okokat – ellentétben a srácokkal,akiket csak úgy hajt a nemi ösztön,illetve az a kíváncsiságból eredő hajtóerő,hogy minél több nőt kipróbáljanak (lefeküdjenek vele). Érdemes még megemlíteni azt az adatot,ami a megcsalás lehetséges valóságalapjaira enged következtetni. Egy friss tanulmány szerint (2009) ,közel 40-76% esély van arra vonatkozóan,hogy kapcsolat alatt az egyik pár megcsalja a másikat. Ez óriási és döbbenetes szám. De mi is tulajdonképpen a félrelépések oka ? Természetesen több kiváltó ok is létezik,ám a legtöbb esetben mégis fő oknak nevezhetjük meg valaminek a hiányát. Ez azt jelenti,hogy a párkapcsolatban lévő egyik fél,valamit hiányol jelenlegi kapcsolatából,vagyis valamit nem kap meg,amire ő nagyon vágyik. Ez a valami lehet alapdolog,de lehet sok esetben olyan vágy ,vagy cél,amit nem tart megvalósíthatónak jelenlegi párjával. Az azonosulás hiánya tehát sok esetben ide vezet,amelyet lehet nevezni a közös célok és érdeklődés hiányának is. De ez még nem minden… Szinte egyenrangú kiváltó okként feltételezik a sexuális együttlétben rejlő hiányosságokat is. Már unalmas a sex…nem olyan jó,mint régen…nincs orgazmus és teljes kielégülés…nem gyakori a sex stb… Ám gyakran előfordul az is,hogy a pusztán kíváncsiság és kalandvágy hajtja a feleket. Az „ideje lenne már mást is kipróbálni” szlogenek égisze alatt megtörtént megcsalás szinte már hagyományos és ösztönös kiváltó okként kezelhető,és így annak is tekinthető a legtöbb esetben… Persze közrejátszhat a szerelem érzésének jelentős csökkenése is,már nem annyira szeretjük aktuális párunkat,sőt egyre kevesebb figyelmet fordítunk rá…stb.. ezek mind-mind félrelépéshez vezetnek. De tudnunk kell azt is,hogy mi számít megcsalásnak ! Az esetleges félreértések elkerülése végett tudni kell,hogy megcsalásnak számít minden olyan cselekedet és érzelem,ami egy másik, (harmadik) ember (legyen az nő,vagy férfi) felé irányul. Ez lehet szerelmi és testi viszonyulás,ám utóbbinak fokozatai is vannak így érdemes külön kezelni ezeket. Ha tehát szerelmesek vagyunk egy ún. harmadik személybe,akkor érzelmi alapon már is megcsaltuk párunkat,hiszen a hűség,bizalom és ragaszkodás már nem kizárólagosan egy személy felé (vagy nem azon aktuális) személy felé irányul. Ám a leggyakoribb esetek közé mégis a testi vonzalom miatt kialakult félrelépések tartoznak. Sokan már a fantáziálást és a flörtöt is megcsalásnak tekintik,ám ezeknek semmi köze sincs a dologhoz – az ilyen szélsőséges esetekhez viszonyuló nőket és férfiakat ha lehet kerüljük. Ám mindenképpen és teljes bizonyossággal kijelenthetjük,hogy nagy általánosságban véve megcsalásnak számít a csók,az intim helyeken történő érintés és simogatás,valamint természetesen a különböző kielégülést nyújtó sexuális kapcsolat. (tehát független,hogy orális,anális,vagy normál sexről van szó) a tény ettől még sex marad,hiszen valaki másnak adta oda bájait. Ezek a száraz tények…De most nézzük azt,hogy meg lehet-e bocsátani a megcsalást ? Általánosságban véve elmondható,hogy egy megcsalást még meg lehet bocsátani,annál többet viszont már semmiképpen sem. A kettő,vagy annál többször előforduló félrelépések olyannyira „mérgeznék” már a kapcsolatot,hogy annak jövője már nem lenne. De mit is jelent a megcsalás ? A hűtlenség még a legerősebb párkapcsolatot is megvallatja. Az árulás és bizalmatlanság, bűnösség és bűntudat, düh és bizonytalanság érzését hagyva maga után, két ember életében. Szerencsére a család, a barátok és egy jó párterapeuta támogatásával sok pár képessé vált már arra, hogy túljusson a hűtlenség okozta krízisen és feldolgozza azt. Kapcsolatuk megerősödött, fejlődött és ellenállóbbá vált a megpróbáltatásokkal szemben. De bármi is a hűtlenség oka, az amúgy is meggyengült kapcsolatot pusztítja, mérgezi. Kevés dolog rombolja jobban az önértékelést, a bizalmat és önbizalmat, mint a hűtlenség. A megcsalt személy megkérdőjelezi korábbi értékeit, kapcsolatába és partnerébe vetett hitét. Aki félrelépett, az pedig gyötrődik a titoktól és bűntudattól. A megcsalás is csak felfogás kérdése, attól függ, hogy áll hozzá a félrelépő és a megcsalatott. Ha megcsalásról beszélünk, nem az jut eszünkbe, hogy a férfi csalta meg a nőt, hanem ma már a nők is annyira szabadon élnek a kapcsolatukban, mint a férfiak, sőt… A megcsalásnak több szintje is létezik. Van aki, már a fantáziálást is félrelépésnek tekinti, mások egy-két éjszakás kalandokat is bevállalnak. Nagy dilemma, hogy ha már megtörtént, akkor párunk elé álljunk és megmondjuk neki, hogy mi történt, vagy inkább hallgassunk, hiszen, amiről nem tud, az nem fáj neki (persze ez csak akkor történhet meg ha nem szóltunk neki előre). Ha eléállunk és megmondjuk, akkor vállaljuk, hogy esetleg tönkremegy a kapcsolatunk, de ilyenkor gondoljunk arra, hogy nem véletlenül léptünk félre. Az okát derítsük ki először és akkor máris jobb helyzetbe kerültünk. Tehát ha elmondjuk, akkor tisztán és becsületesen cselekedtünk. Ha észrevesszük, hogy társunk félrelépett, ügyeljünk arra, hogy ne a sértődöttség irányítsa tetteinket! Ne csak szívünkkel, de eszünkkel is próbáljunk úrrá lenni a helyzeten! A sértődöttség, a bosszúvágy a legrosszabb tanácsadó! Ha komolyan gondoljuk, hogy adunk még egy lehetőséget, akkor következetesen ennek megfelelően kell viselkedni. A félrelépő csalfasága ellenére is érezze azt, hogy van módja jóvátenni hibáját! Még a menthető kapcsolatot is tönkreteszi, ha szemrehányóan éreztetjük újra és újra partnerünkkel, hogy megbocsátottunk, de nem felejtünk. Az elkövetkezendő időszak nem szólhat arról, hogy jó néhányszor a fejéhez vágjuk, amit tett…Melyek a megcsalás legjellemzőbb esetei?1# Az egyik fél energiát fektet be egy harmadik személlyel való kapcsolatába, mert szerelemhez hasonló érzései vannak iránta.2#Az egyik fél titokban találkozgat, együtt jár egy harmadik személlyel.3#Az egyik fél szexuális kapcsolatot létesít egy harmadik személlyel. Amikor egy párkapcsolatban az egyik fél félrelép, akkor - mivel fél a beismerés következményeitől - általában elhallgatja a tettét. Amikor valakit megcsaltak, akkor általában az alábbiak valamelyike szerint érzi magát: 1. lelkileg teljesen kiborul, idegileg kikészül 2. szégyelli, hogy vele ilyen történt 3. feldühödik a helyzeten és a párján 4. nem akarja elveszíteni a párját 5. csalódott, hogy beigazolódott az, amit sejtett. Tilos megcsalás után alábbiak szerint viselkedni: 1) megsértődni 2) bánatosan elnézni 3) önsajnálatot kifejezni: „Hogy tehetted ezt velem?” “Jaj, megcsaltak!” 4) családtagokhoz, barátokhoz és barátnőkhöz szaladni lelki segítségért és tanácsért Megcsaláskor a megcsalt személy részéről a helyes viselkedés és magatartás a következő: 1) „Ez nagyon nincs rendben, amit csináltál. Ezt nem tudom elnézni. Akkor vagyok hajlandó Veled bármit is továbbcsinálni, ha mindent helyrehozol. (Az ügyet illetően keményen.) 2) „Viszont nagyon szívesen segítek benne.” (Az emberhez lágyan.) Miért fontos az első mondat? Azért, mert tilos elnézni, szó nélkül hagyni azt, ha a másik ember felbontja a megállapodást, rosszat tesz. Nem szabad elnézni azt, hogy megcsaltak. Ha ezt Ön elmulasztja, úgy azt sugallja, hogy a párja tette akár egy kicsit is elfogadható. Miért fontos a második mondat? Az ügyet tekintve nincs jelentősége, de az emberi kapcsolat szempontjából nagyon lényeges, hogy kifejezzük a párunk felé azt, hogy megértjük és szeretjük, és hogy számíthat az együttműködésünkre. A stratégia lényege tehát az, hogy a párunkat külön kell tudni választani a tettétől. A tette minden feltétel nélkül el kell ítélni, az embert viszont támogatni kell abban, hogy helyrehozza azt, amit elrontott. Paradoxonnak tűnhet, de ha a pár túljut a félrelépés okozta krízisen, akkor a „háromszög-helyzetek” akár a párkapcsolat megerősítői is lehetnek. Ha a hűtlenséget vészjelnek tekintitek, mely felhívja a figyelmet a kapcsolat meggyengülésére és hibáira, akkor a félrelépés szövetségetek feltámasztója is lehet. A pár tagjai - ha képesek a hűtlenséget feldolgozni - a kapcsolat „gyógyítása” során közelebb kerülnek egymáshoz. Rádöbbennek, milyen értékes számukra meglévő kapcsolatuk és a társuk. Bár kezdetben nehéz hinni abban, hogy életetek ismét visszazökken a normális kerékvágásba, mégis érdemes megpróbálkozni a párkapcsolat rendezésével. Érdekességképpen fontosnak tartom még megemlíteni az alkoholos befolyásoltság alatt bekövetkező félrelépést. Ezt az esetet sokan különválasztják a józan állapotban bekövetkezett megcsalástól,ám ez óriási hiba. Közben felmerül a kérdés: Miért nem ivott annyit,hogy tudja magát megfelelően kontrollálni olyan helyzetekben is ? Aki tehát ittas állapotban csalja párját ugyanolyan felelősséggel kell viseltetnie és ugyanolyan következményeket kell elviselnie mint annak ,aki csak vizet ivott. A „játékszabályok” ettől tehát még ugyanazok maradnak. Viszont elválasztandó és éppen ezért nem számít megcsalásnak az,ha X. férfi személy barátnője csókolózik saját (nőnemű barátjával). Ha csak csók valósult meg,akkor nyilván az ital vagy a kíváncsiság volt a kiváltó ok - ez még normálisnak nevezhető, ha viszont ha szexuális kapcsolat is létrejött (tehát nő és nő között) ,az már erősen felvet némi aggályokat. Ha a két fél pusztán a kielégülés miatt létesített aktust, az kissé betegesnek és abnormálisnak nevezhető így az sem minősül megcsalásnak. Egyszerűen azért nem mert az már a normális és természetes gondolkodásmódon kívül esik,így az ilyen beteges hajlam tudaton kívüli,gondolkodásmódjában korlátozott személyt takar. Érdemes megemlíteni még azt is,hogy mivel a félrelépés közvetett kiváltó oka maga a megcsalt személy volt elsődlegesen a problémák tőle erednek,ezért történik a megcsalások jó része is. Valamit ne kapott meg tőle kedvesen,nem úgy viszonyult hozzá ahogyan ő azt szerette volna stb… Épp ezért fontos tudni,azt hogy nem csak a megcsalást véghezvitt személy a hibás. Persze főképpen ő,hiszen követlen módon járult hozz a helyzet kialakulásához,ám nem teljesen ő a hibás,illetőleg a felelős. Egy félrelépés azt hiszem tehát még megbocsátható... Képesek kell legyünk arra,hogy lelkünk feldolgozza ezt a traumát,és képesnek kell lennünk arra,hogy második esélyt ,illetve még egy lehetőséget agyunk párunknak. Hiszen ,ha szeret minket akkor főképpen megér a dolog egy megbocsátást ! Azt a problémát pedig ,ami a megcsaláshoz vezetett meg kell oldani közösen ! Össze kell fogni és együtt kell működni ! Az egész a kommunikáción alapszik ! Az egyenes,tiszta,határozott,őszinte és folyamatos nyílt kommunikáció segít a problémák megoldásában és így elkerülhetjük a félrelépéseket. Ha mindent megtettetek azért, hogy kapcsolatotok rendeződjön, ám a mérleg mégis negatív, akkor érdemes a szakítást fontolgatni. Figyelmeztető jel lehet, ha a krízis lecsengése után is sokat veszekedtek, a múltat állandóan felhánytorgatjátok, és nem vagytok képesek egymást elfogadni. Ha a kapcsolatot eluralja a harag, sértettség és bizalmatlanság, akkor tényleg a különválás a legjobb megoldás.